A bűntudat az egyik legalacsonyabb rezgésű, azaz legkárosabb érzelem itt a Földön.
Ha bűntudatot érzünk valami miatt, az olyan, mint ha saját magunkat bilincselnénk le, nem engedjük, meg magunknak az álmaink-vágyaink beteljesülését, mert tudat alatt úgy érezzük, hogy meg sem érdemeljük.
Amint elérnénk a célunkat, végre belépnénk a boldogságba, a bennünk élő bűntudat visszahúz és megakadályozza, hogy elfogadjuk azt a sok jót, amit megkaphatnánk.
Több fajtája létezik, és több irányból jöhet.
Vegyük a legegyszerűbbet. Ebben az életünkben elkövettünk valamit, amit a saját vagy mások megítélése szerint nem kellett volna. Emiatt bűntudatunk van, tisztában vagyunk vele. Ilyenkor sem biztos, hogy azonnal rájövünk az összefüggésre, hogy emiatt szabotáljuk a boldogságunkat, a szerelmet, anyagi bőséget, egészségünket. Pedig sokszor kiderül, hogy egy-egy régen elkövetett „bűn” miatt nem haladunk és toporgunk egy helyben vagy csúszik ki minden a kezünk közül, amit szeretnénk.
A másik, amikor még csak nem is tudunk róla, így kicsit nehezebb beazonosítani és rájönni, hogy miért nem tudjuk elfogadni a jót.
Rengeteg fogadalom, önbüntetés, vezeklés származik előző életeinkből az akkori tetteink miatt. Gyakran előfordul, hogy túlzásba visszük a saját büntetésünket és amikor már az érintett emberek (lelkek) már rég túl vannak rajta, mi még mindig bűnhődünk.
Szintén gyakori, amikor őseink bűneit cipeljük. Pusztán szeretetből képesek vagyunk valamelyik családtagunk, felmenőnk által elkövetett tett következményeit viselni. Szeretnénk kiegyenlíteni a számlát, visszaállítani az egyensúlyt.
Létezik a bűntudatnak egy kis alattomos fajtája. Ez akkor jön létre, amikor hosszú időn keresztül haragszunk, neheztelünk valakire. Főleg, ha az illető valamelyik szülőnk, nagyszülőnk vagy testvérünk. Hatványozottan, ha már nem is él. Miért is? Mert azt tanultuk, hogy a családtagjainkat szeretni kell, nem haragudhatunk rájuk. A halottakról pedig vagy jót vagy semmit. Ha ez a sok i elnyomott harag felszabadul, már jön is a rejtett bűntudat, mert ilyet „nem szabad és nem illik érezni”.
Szerencsére ezek mind-mind feloldhatóak. Amint rálátunk, megértjük, megbocsátunk magunknak, elengedjük a bűntudatot a szívünkből és az ezekhez tartozó hitrendszereket a tudatalattinkból, megszabadulunk a fogadalmaktól, végre tiszta lappal élhetjük tovább az életünket.
A Teremtő/Isten/Angyalok/Univerzum nem várja tőlünk, hogy vezekeljünk. A Teremtő szemszögéből nem létezik bűn, csak ok-okozat törvénye, karma törvénye. Mivel ő áll a törvények felett, a segítségével felülírhatjuk, megszabadulhatunk az önbüntetéseinktől, a bűntudatunktól, hogy végre azt az életet élhessük, amit a Lelkünk eltervezett, amit igazán szeretnénk érezni, elérni és megélni. Ez pedig nem a szenvedés vagy a fájdalom.
Igaz, születésünk előtt beraktunk pár megoldandó feladatot erre az életre, különben lehet, hogy kicsit unalmas lenne, és nem fejlődnénk, DE jóval kevesebbet, mint azt gondoljuk.
A többi mind felesleges kínlódás és önsajnálat.
Vállaljuk a felelősséget, változtassunk, szabadítsuk fel a lelkünket, és teremtsük meg magunknak a vágyott életünket.
Erre a legalkalmasabb pillanat a MOST! 🙂
Ha csak ennyit megteszel Önmagadért. már gyökeresen megváltozhat az életed. 🙂
Ebben én a ThetaHealing által tudlak segíteni, amivel könnyedén megtaláljuk még a mélyebb szinten lévő bűntudatot és a hozzá kapcsolódó visszahúzó érzelmeket, amit azonnal el is lehet engedni.
