Engedd el! Bocsáss meg! Felejtsd el! Gondolkodj 
pozitívan!
Köszi a jó tanácsot, de mégis hogyan? Örülök, hogy élek, teljesen felemészt, úgy érzem megőrülök!
Te is érezted már, hogy legszívesebben leütnéd, aki ezzel jön, mikor épp felrobbansz vagy bele akarsz halni a fájdalomba? Pedig szegény jót akar, csak ez így nem működik…:-)
Úgy érzem, hogy ez a naaaagy pozitív gondolkodós dömping sokszor még nagyobb kárt tesz az emberekben. Hogy miért? Mert ha valaki nagyon komolyan műveli, egy csomó plusz bűntudatot és félelmet generál magában. Pozitívan akar gondolkodni, de az érzelmei teljesen máshol vannak, amiket ezzel folyamatosan elnyom. Ebbe be lehet kattanni. 🙂
„Úristen, most biztos bevonzok valami rosszat.” Azért ez nem megy olyan könnyen. Mivel kb. 90 %-ban a tudatalatti hitrendszereink határozzák meg az életünket, elmondhatom százszor, hogy mennyire szeretem magam, ha mélyen legbelül olyan programok futnak bennem, hogy „nem érek semmit”, „bizonyítanom kell, hogy szerethető vagyok”, „meg kell felelnem, hogy elfogadjanak”, stb.
Ez fordítva is igaz. Volt pár olyan élményem, hogy valamit feloldottam magamban, tudatosan még nem esett le, és amikor megtörténtek a „csodák”, akkor a felszínen épp minden voltam, csak nem pozitív.
Nyilván sokat segít, ha alapvetően pozitívan állunk hozzá az életünkhöz, a helyzetekhez, emberekhez, és főleg magunkhoz, de csak akkor ér valamit, ha így is érezzük.
Ahogy egyre több visszahúzó, akadályozó hitrendszert engedünk el, nem kell folyamatosan megerősítéseket mondogatni, kis cetliket ragasztgatni magunknak. Ártani nem árt, csak ha van jobb dolgunk (pl. élni az életünket), akkor ki is hagyhatjuk. 🙂
Alapvetően boldogok vagyunk, eredendően jól érezzük magunkat a bőrünkben, csak az igazi Lényünkre rárakódott egy csomó félelem, korlát, hitrendszer, ami nem engedi, hogy megéljük a valódi természetünket.
A ThetaHealing segít rátalálni az igazi Énünkre, és velünk kéz a kézben együtt szabadítja fel azt. Segít megélni a korlátlan energiánkat, végtelen lehetőségünket, bízva Önmagunkban és a Gondviselésben.
Átadhatjuk, elengedhetjük, hogy valódi sorsfeladatunkra tudjunk koncentrálni, ami pedig a boldogság, az élet igaz -visszahúzó gátak és korlátok nélküli – élvezete.
Gondviselés? Benne van a szóban, hogy a Teremtő/Isten/Univerzum (mindenkinek a hite 
szerint) viseli a gondjainkat, nem nekünk kell cipelni. 🙂 Átadhatjuk, elengedhetjük, nekünk az a legfontosabb feladatunk, hogy élvezzük az életünket itt a Földön. 🙂
